Szolgáltatásaink

Szerkezet építés

Az építészet jelentős változásokon ment át az utolsó évtizedekben, és természetesen a fejlődés ma is töretlen. Új anyagok, technológiák, és ezzel együtt új minőségi előírások és szabványok jelentek meg. Ezek alkalmazásával sokkal komfortosabb és energiatakarékosabb házakat építhetünk, mint korábban.

Már a tervezés során az egyik legfontosabb feladat, hogy kiválasszuk az épület szerkezetének anyagait. Az alapozástól a falszerkezetekig sokféle megoldás és anyag áll az építtetők rendelkezésére, melyekből a szükséges követelmények figyelembe vételével az igényeiknek megfelelően alakíthatják ki az épület szerkezetét.

A falszerkezet az építészeti téralkotás egyik alapvető eleme, amely terek elhatárolására a külső tértől, valamint belső terek elválasztására szolgál. Az építés fejlődésének kezdeti időszakában a külső határoló falak vastag tömör szerkezetként épültek. Az anyagismeret és az építéstechnika fejlődésével egyre vékonyabb, könnyebb szerkezetek készültek, majd a vázas szerkezetek megjelenésével eljutottunk a rétegesen kialakított könnyű falszerkezetekig. A két fejlődési szakasz között számos falszerkezeti változat alakult ki, így az tervező széles anyag és szerkezetválasztékból alakíthatja ki az adott épület falszerkezeteit.

Vállalkozásunk felkészült mind a hagyományosnak mondható falazott szerkezetek, mind a könnyűszerkezetes épületek kivitelezésére az alapozástól a tetőig egyaránt.

Gipszkartonozás

A gipsz olyan természetes anyag, amely építésbiológiailag kifogástalan, illat-semleges, nem mérgező, és környezetbarát. A belőle készült lemezek meleg tapintásúak, jó komfortérzetet biztosítanak. Sok kis pórusa szükség esetén felveszi a nedvességet, száraz levegőnél pedig visszapárologtatja azt a helyiségbe, biztosítva a kellemes klímát.

Az építkezések, belső terek kialakítása során egyre többen ismerik fel az előnyeit, és szépségét.
Tökéletes, gyors, tiszta, és látványos építőanyag.

Tökéletes, mert milliméter pontossággal lehet vele dolgozni.

Gyors, a kiváló technológiának, és a szakembereknek köszönhetően.

Tiszta, mert a kivitelezés során más technológiákkal szemben lényegesen kevesebb hulladék keletkezik.

Látványos, mert válaszfalak, boltívek, állmennyezetek, stukkók, mennyezeti dobozok kialakítására sokféle formában tökéletesen alkalmas.

Hideg-, melegburkolás

A burkolatképzésnek több ezeréves hagyománya van az építészet történetében. Az anyagok sokféleségének széleskörű használhatósága, és a burkolatok tömeggyártása napjainkra nagymértékben hozzájárult ezen anyagok elterjedt alkalmazásához. Az esztétikai igények mellet azonban sok más fontos tulajdonságra is ügyelnünk szükséges a vásárlás megelőzően. A burkolat kiválasztásánál a legfontosabb tényező a lap kopásállósága, fagyállósága és csúszásmentessége. A kopásállóság mérésére kétfajta vizsgálatot alkalmaznak. A PEI mely a mély kopásállóságot határozza meg, lényege, hogy a lapok felületén egy acélgolyókkal teli hengert forgatnak és megvizsgálják, hogy hány fordulat után keletkezik szabad szemmel észlelhető kopásnyom a felületen. A PEI skála egymást követő fokozatai között nagyságrendi különbségek vannak. Kültéren a burkolatok különösen ki vannak téve az időjárás igénybevételének. Bizonyos helyeken rövid idő alatt jelentős hőmérsékletingadozások jelentkezhetnek, melyeket csak annak megfelelő lapok képesek károsodás nélkül elviselni. A csúszásmentesség meghatározásánál a vizsgálat során egy fokozatosan döntött különleges olajjal bekent felületen próbálják ki normál cipőben a felület járhatóságát. A szakszerű burkolást körültekintő felkészülésnek kell megelőznie. A korrekt műszaki megoldások megkövetelik, hogy az aljzat szerkezetének, felépítésének ismeretén kívül tisztában legyünk a burkolat, a ragasztóanyag, és az aljzat tulajdonságaival. A burkolatragasztó kiválasztásához nagyon fontos, hogy ismerjük a kiválasztott burkolat anyagát. Padlófűtésre kerülő mázas égetett kerámia vagy kőporcelán laphoz flexibilis ragasztó szükséges, mert ez kellően rugalmas anyagot képez, amely felveszi a padlófűtésből származó hőingadozást. Bármilyen burkolóanyagról legyen is szó a fürdőszobát megbízhatóan kell az adott részeket szigetelni, nehogy a vízkárt okozzon az épület szerkezetében.

Festés, homlokzat szigetelés

Festés

A tapasztalat szerint az embereknek 5-6 évente igényük van környezetük megváltoztatására, és ennek következtében kisebb nagyobb átalakításokat végeznek lakásukban, házukban, és irodájukban, de legalább egy tisztasági festésre sor kerül.

A festék kiválasztása előtt azonban érdemes kellő körültekintést végezni nem csak azért, mert a környezetünkben felhasznált anyagokhoz (gipsz, fa, fém, műanyag) más-más festékek szükségesek, hanem azért is, mert ezen belül is jelentős alapanyag-különbségek vannak. Minél jobb az alapanyag, annál jobb a festék színtartóssága, és fedőképessége, annál jobban tűri az időjárási viszontagságokat, valamint jobban tűri az összes többi anyagot, mivel a benne található kötőanyag jobb minőségű. Ezért a jobb anyagok tartósabbak, többet kibírnak. Minél rosszabb alapanyagot használunk, annál rosszabb a festék tűrőképessége is.

Fontos, hogy külön is megemlítsük a környezetünkben beépítésre kerülő faanyagokat, melyeket a mielőbb be kell festenünk, hogy megóvjuk a gombásodástól, a rovaroktól, és az UV fény roncsoló hatásától.

Alapvetően három festéktípus közül választhatunk:

A vékonylazúr, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy látható marad a fa erezete és mintázata, beszívódik a fába.
A vastaglazúr a felületen védőbevonatot képez, jobb mechanikai védelmet is nyújt, ezért jól alkalmazható a közvetlen fizikai hatásoknak kitett (korlátok, ajtók, ablakok, bútorok) fafelületeknél. A festett felületen a fának csak a fő erezete tűnik át, így esztétikusabb felületet adnak.
A fedőfesték legnagyobb előnye a lazúrokkal szemben, hogy lényegesen szélesebb színskálából választhatunk

Sajnos a festés nem nyújt egy életre szóló védelmet, ezért néhány évente érdemes újrafestenünk, ha szeretnénk sokáig megőrizni a faszerkezetek minőségét. Ennek gyakorisága nagyban függ a használt anyagoktól, és az igénybevételtől.

Fontos tehát, hogy mind festés előtt, mind a felújítás során pontosan meghatározzuk azokat körülményeket, és feltételeket, amiknek a festett felületnek meg kell felelnie.

Homlokzat szigetelés

Környezetterhelési és gazdasági szempontok miatt mára az energiafogyasztás kulcskérdéssé vált, így épületeink hőszigetelésének szükségessége nem kérdés. A legjobb eredmény elérése érdekében azonban nem mindegy, hogy milyen vastagságú és anyagú hőszigetelés mellett döntünk.

A teljesség igénye nélkül az alábbiakban rövid tájékoztatásul néhány anyag jellemzői.

Az expandált polisztirol (EPS) a hőszigetelő anyagok közül talán a legolcsóbb, így a legelterjedtebb. Az igen jó hőszigetelő képesség a zárt cellákban nyugvó levegőnek köszönhető. A bezárt levegő nem távozik a cellákból, s így az anyag hőszigetelő képessége az idő múlásával sem csökken.

Hővezetési tényező: λ=0,040 W/(mK)

A grafitos hőszigetelő rendszer szintén polisztirol alapú, azonban a hozzáadott grafit hatására növekszik a hőszigetelő képessége, így ugyan abban a vastagságban jobb hőtani értéket érhetünk el. A grafit adalék a sugárzásos hőátadást csökkenti le a polisztirol cellákban, és így az anyag hővezetési tényezője kedvezőbb lesz. A 20 %-al jobb hővezetési tényező hasonló mértékű többlet energia megtakarítást jelent.

Hővezetési tényező: λ=0,031 W/(mK)

Az extrudált polisztirol (XPS) zárt cellaszerkezetű anyag, vízfelvétele szinte egyenlő a nullával (0,2–1,0 V%), s így kiváló hőszigetelő képessége tartós nedvességhatás esetén sem romlik. Az épület egész élettartama alatt az XPS kiváló mechanikai tulajdonságai sem változnak. Ezzel az anyaggal teljesen új, más hőszigetelő anyagokkal megvalósíthatatlan szerkezeti megoldásokat készíthetünk. Elsősorban a lábazatok, pincék hőszigetelésére használjuk.

Hővezetési tényező: λ=0,035 W/(mK)

A kőzetgyapot természetes szigetelőanyag, nyílt pórusú szerkezetéből adódóan a vízpára gyakorlatilag akadálytalanul vándorolhat, vagyis kiváló páraáteresztő képességgel bír. Ezáltal biztosítja az épületszerkezetek lélegzését, valamint az építési nedvesség eltávozását. A lakótér komfortosabbá válik, hiszen a külső falak belső felületei nem hidegek, nincs páralecsapódás.

Hővezetési tényező: λ=0,042 W/(mK)

Napjaink új eleme a kender szigetelőlap, mely kenderszálakból száraz gyártási eljárással készült hő- és hangszigetelő lap. A kender a legrugalmasabb és legerősebb természetes rost, a rovarok és rágcsálók nem támadják meg. Anyagszerkezetéből adódóan kiváló páraszabályozó tulajdonsággal bír, környezetbarát, egészségre ártalmatlan, megújuló anyag, ugyanakkor magas hőtároló képességgel rendelkezik.

Hővezetési tényező: λ=0,043 W/(mK)

Természetesen a fent említetteken kívül még sokféle lehetőség (üveghab, cellulóz, gyapjú, …) áll az építtetők rendelkezésére, ezért az optimális szigetelőanyag kiválasztásához mindenképp javasoljuk épületenergetikai szakember bevonását.